Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Márton nap

2013.11.11

 

szent_marton.jpg

A régiségben valamikor hat hét előzte meg Karácsonyt, hat hét volt Adventi készülődés időszaka,. Márton nap a hat hetes készülődésnek a kapujaként szolgált.
A Márton napi köpeny nem más mint a hó.
Ha Mártonkor esik, az megvédi a növényeket.
Ilyenkor már letisztulnak a borok, elkezdődik a tollfosztás. Az asszonyok tollfosztás közben kibeszélik a történeteiket, megkezdődik a lélek tisztulása.




Márton a gazdasági év kiemelkedő zárónapjának számított, s egyben az egyházi év kezdetét is jelölte; a középkorban tisztújítási és jobbágytartozási terminus.
Szent Márton király névünnepével minden esztendőben az Égi Király születésének előhírnöke volt, s maradt hagyományőrző vidékeinken.
Ő a jószágok egyik fontos patrónusa. Az érsekújvári kódex tudósításában fölemelt kezével őrjöngő tehenet fékez meg. A répcevidékiek emlékezetében régebben, amikor disznóvész dúlt, az egyik pásztor bement Szombathelyre Mártonhoz – segítségért.
Álmában a szent püspök gonoszűző fehér nyírfaágat adott neki, hogy vesszőzze vele végig a beteg jószágokat, s azok meggyógyulnak.
A nevenapján frissen vágott vesszővel házról házra járó pásztorok hajdan ekképpen köszöntöttek:
„Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét.
A szokást nem mi kezdtük és nem mi végezzük.
Állatainknak annyi szaporodása legyen,
Ahány ága-boga van a vesszőnek.”
A köszöntő pásztorok általában túrós vagy mákos rétest kaptak, esetleg pénzt, Göcsejben ezt „rétespénz”-nek nevezték. A rétes tésztája a szüzességet, a szűzi védelmet, csigatekervénye az életet idézte meg, tölteléke szaporodást, szaporaságot varázsolt. A Márton-napi vesszőzés hazánkból terjedt a szomszédos Alsó-Ausztriába, Stájerországba, Felső-Ausztriába, Bajorországba, de ismerik a horvátok és a szerbek is. A hosszúperesztegi gazdaasszony azért nyújtott és sütött e napon rétest, hogy „Szent Márton köpenyét kinyújtsa” – hogy a szent könyörületességéből a család nem szűkölködjék és másokon is tudjon segíteni.
A rétes nyújtással bizonyára az ilyen korra már kizöldellt őszi búzavetésre, a határban „didergő meztelen Krisztusra” is varázsolták Márton fehér hóköpenyét, amely nemcsak a vetésnek adta téli védelmét, hanem „betakarta” a hites ember lelkét is. Márton egyik legendájában, amikor hitújonc volt, télidőben lován Amiens felé haladva félmeztelen koldussal találkozott.
Megesett rajta a szíve, és köpenyét kardjával kettévágva felét a koldusra borította. A következő éjszaka álmában Krisztussal találkozott, és látta, hogy az Úr vállát az ő köpenyének fele borítja.
A jószág Márton napon került végképp az istállóba.
A „mezei grófok”, marhapásztorok sok helyütt e napon, „Márton erejében” választottak maguk közül bírót.
Valamikor ludat ettek, bort ittak a szent király ünnepén. A pincében ilyen korra forrtak el a borok, amelyekről Thuróczy János ekképpen elmélkedett: „…midőn Szent Márton püspök alacsony emberi sárhajlékból felköltözött a magas mennyekbe (tudniillik ennek a napja érkezett el) a jóízű must borrá változik.” Számos helyen a tollfosztást is napján kezdték el, s miképpen a letisztult bor, s a vetésre hullott hó, az „aligtestű”, finom fosztású fehér libatoll is az átváltozást varázsolta, s erősítette az ember lelkét a hosszú advent sötét napjaiban. Mártonnal a „bent” ideje érkezett el: a böjté, a csöndé, a várakozásé.
Szent Márton készítette elő az embert az átváltozásra, az újra, ...teljes cikk 
www.mvsz.hu/mtf/mtf_05f.html


skanzen-marton-nap.jpg


Márton (Tours-i püspök, a középkor nagyhírű szentje. Régi göcseji neve „Minciénmárton5.) A pannóniai Savariában született 316 táján, 397-ben halt meg. A lovagkor teljesen magáénak érzi, hiszen katona volt, mielőtt a Seregek Urának hívását meghallotta volna. Elbocsátási kérelmét a császár gyávaságnak bélyegezte. Ekkor Márton fegyvertelenül a csatasor élére állt, s Jézus nevében sértetlenül áthatolt az ellenség sorain. Szent István zászlaira a hadverő Márton képét festette. Szűz Mária mellett Márton lett az ország társpatrónusa.
A pannonhalmi apátság Szent Márton tiszteletére épült.
Az egykori Szentmártonfalva (ma Szombathely része) temploma a szent „szülőházára épült, a templom előtt lévő kút már a középkorban „Szent Márton kútja.
Ennek vizével keresztelték meg Mártont. Életrajza szerint ifjú korában katonának ment, adta apja. Katonaként, amikor már hitújonc volt, félidőben lován Amiens felé haladva félmeztelen koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettévágta és felét a koldusra - Krisztusra(!) - terítette. A köpeny másik felét a Merovingok nemzeti ereklyeként őrzik. Latin neve cappa, őrzési helye a capella, őrei capellanusok. Magyarban: köpeny, kápolna, káplán. Márton Franciaország egyik védőszentje. Nyugati legenda szerint Márton hun, illetve magyar királyok sarjadéka.
Figyelemre méltó, hogy középkori felvidéki templomaink némelyikében együtt, egy oltáron található a „négy magyar szent király: Márton, István, Imre,
László szoboralakja (Szepeshely, Szaniszló; a kassai dómban a kórus alatt egyenrangú helyen áll szobruk). Egyik legendájában Bereck - Márton diakónusa - tetten érte az ördögöt, amint az mise közben a hamis „igéket jegyezte föl. Másik legendájában Márton egy szegénynek adta ruháját, s egyetlen palástban ment misét mondani. A templom esperese egy kurta ruhát tudott csak adni neki, amely Márton térdéig, illetve könyökéig ért. Amikor így kiállt misét mondani, a Szentlélek tűzként a fejére szállt; s amint könyökig takart kezét az égnek emelte, a szent angyalok aranyos, gyöngyös palásttal fedték be „meztelenségét.
Az Árpád-kori Sanct Marten falut a tatárok lerombolták; a népre gyújtották a templomot. A régiek hitében, s emlékezetében Márton napján az esti órákban a romok közül miseáldozatot bemutató pap emelkedik ki. Királyaink a fehérvári Márton templomban tették le a koronázási esküt. II. Ulászló e templom tornyában végezte el a négy világtáj irányába a hagyományos kard-, „napvágás-t.
Legtöbb templomunknak Márton a névadója. Pozsonyban magyar ruhás szobra található. Somlóhegy délkeleti szőlői között Márton-kápolna áll és „Márton-kútja lelhető; a középkorban remeteség volt mellette. Márton legkorábbi hazai patrociniumainak térképe, annak pereme nagyjából az akkori magyar nyelvhatárt is jelzi. A régiségben Márton a gazdasági év kiemelkedő zárónapja: jobbágytartozási és tisztújítási terminus. A földbért György, illetve Márton napján kellett leróni. Egyik Márton legendában a francia király Mártonnak ajándékozza a lovát, azzal a feltétellel, hogy szükség esetén száz aranyért visszaválthassa; de csak kétszázért kapta vissza. Innen a mondás: „Szent Márton kegyes a tanácsban, drága a pénzügyekben. Márton a jószág egyik jeles patrónusa. ő fékezi meg az „ördöghajtotta tehenet. Répcevidéken az egyik pásztor disznóvész idején mindig bement Szombathelyre a szenthez könyörögni, az egyik alkalommal álmában a püspöktől fehér fűzfaágat kapott, amellyel meg kellett vesszőznie a beteg jószágokat. . . A frissen vágott zöldellő ág archaikus gonoszűző eszköz.
A pásztorok Márton estéjén végigjárták vele a falut: „Elhoztuk Szent Márton püspök vesszejét, A szokást nem mi kezdtük és nem mi végezzük. Állatainknak annyi szaporodása legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek.
Acsádon hosszú dús lombozatú nyírfavesszővel jártak a pásztorok Egyet-egyet a gazdának adtak, azzal hajtották ki tavasszal első ízben a disznót a legelőre.
A Galga mentén a pásztor vitte vesszőkből a gazdaasszony köténye sarkával „visszakézből húzott, a kihúzott vesszővel elverte a pásztort, aki táncra tüzesedett, némely helyen a pásztor vesszőzte meg az asszonyt, hogy kimenjen belőle teste ördöge, amely advent kapujába a rontást hozhatja. Pál István, palóc pásztor emlékezetében karácsony vigíliáján éjféli mise előtt a templomtéren vesszőzték meg a pásztort - aki magára vállalta a falu bűneit.
A születés misztériumát csak tisztult lelkű ember élhette át. Hosszúperesztegen a gazdaasszony azért sütött ilyenkor rétest, hogy Szent Márton köpönyegét kinyújtsa: hóköpennyel terítse be Márton a határban meztelenkedő, fagytól remegő őszi vetést a mezők Jézusát hogy az elkövetkező évben bő termés legyen, a család ne szűkölködjék, s a szegényeknek is jusson. Márton a jószág istállóba kerülésének utolsó napja volt. Misére mentek e napon a pásztorok; utána az urasághoz és a gazdákhoz, ahol megkapták a bérüket. A szerbek a farkasok ellen hívták segítségül Mártont. Ünnepén a ház küszöbén kakast vágtak, s néhány napig nem dolgoztak. Ludat ettek, bort ittak régen szerte az országban a szent ünnepén.
Szombathelyen a kispapok „mártonludat ettek és borral öblítették.
(Régebben a pap minden levágott libából egy darabot kapott, a legkevesebb húsú „püspökfalat-ot.) Kisbodokon e napon fogták tömőre a ludakat.
Misét mondattak, hogy az elkövetkező évben is áldás legyen a libanevelésen. Szitába parazsat tettek, és vízzel leöntötték, s megfüstölték vele a „banyaludakat. „A mártonlúd mellye, ha világos, hó lészen, ha fekete, eső - mondogatták a régiek Mártonra megforrt az új bor is. Thúróczi János mondásában: „Szent Márton püspök alacsony emberi sárhajlékból felköltözött a magas mennyekbe, és a jóízű mustborrá változik. Csíkszentmártonban a búcsú napján „mártonbort isznak: „Nagypoharú Szent Márton. A hordóba a dugót napján már be lehet ütni, a borból pedig innia adódik mindenkinek: „Borfujtó Szent Márton. Kolozsváron a kádár céhnek Márton volt a védőszentje; de ő volt a csapók patrónusa is posztóköpenye okán. Régen azt tartották, hogy Márton már a telet jelentgeti. „Ha tisztán ment le a Nap, kemény tél, ha homályba „szentült, lágy tél lészen. Somlóvidék népe erre a napra várta az első havat. Azt is tartották országszerte, „ha fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. A holló „Szent Márton madara napján mutatkozik, a telet jelenti be, addig a hideg erdő az otthona - vélte Bod Péter. Göcsejben „Márton hetén sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert a dög odasiet és ruha helyett majd a jószág bőrét kell kiteríteni. Napján a lányok fatálban trágyát vittek a kertbe, ott kiborították, ráálltak és a négy világtáj felé fordulva mondogatták: „keletrül is, nyugatrul is, alulról is, felülről is gyűjjenek a kérők!
A fatál csakúgy mint a trágya, a vágyott asszonyéletet idézte meg: az ölet, amely magot fog majdan, s az asszonysorsot, a tápláló áldozatot.

Forrás: 
dobogommt.hu/ujsagcikk



 

 





 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.