Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balázs napi népszokások

2014.02.02

 

 

szent-balazsallo2.jpg

 

 

Balázs napi népszokások

 

Balázsjárás Balázs napi szokás a balázsolás (Balázs püspök ünnepe): a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Balázs (a diákok patrónusa) és Gergely (I. Gregorianus pápa) napja volt az iskolások ünnepe. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

A balázsolás, vagy balázsáldás a katolikus egyház egyik áldása.
A pap a szentmise vége után két keresztalakba illesztett (vagy összecsavart) gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat mondja: „Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”
Ezt a szertartást február 3-án, vagy az azt követő vasárnapon végzi az egyház Szent Balázs püspök és vértanú emlékére, ki Diocletianus és Licinius római császárok idején élt. A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték. Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt a már börtönben levő püspöknek, aki megígérte, hogy mindenkit megáld, aki hasonlóképpen hozzá folyamodik. Több gyógyítást vitt véghez. Egyszer 2 égő gyertyát kereszt alakban egy gyerek álla alá tartva mentett meg, aki a torkában akadt halszálka miatt fuldoklott. Ha valaki torkán szálka akadt meg, már a 6. században ezt kellett mondani: „Balázs vértanú és Krisztus szolgája mondja: Vagy le, vagy föl!” Nyugaton is elterjedt tisztelete, majd a 13. században általánossá vált. Akár ember, akár állat betegedett meg, gyertyát áldoztak 
Szent Balázs tiszteletére. Szent Balázs napján vízszentelés is volt, amely vízzel megszentelték a templom elé hajtott állatokat.
Az ünnepnaphoz fűződik a már alig gyakorolt, szintén balázsolásnak nevezett népszokás: jelmezes gyerekek csákóval, süveggel a fejükön járták a falut, diákokat toboroztak, és adományokat szedtek, ami a tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének kiegészítését szolgálta.

 

 

 

Balázs napi szokások (febr. 3.)

Nemcsak Babitsnak köszönhető, hogy a balázsolás talán a legismertebb a népi vallásos hiedelmek közül: a pap a misén egy sajátos, kétágú gyertyával lép az oltár elé és Szent Balázshoz fohászkodik, hogy a hívőtől, aki közben a gyertya ágai közé dugta fejét, tartson távol minden torokbajt – az egyik leggyakoribb betegséget.


"Nem kétséges, hogy a magyaroknál még a századfordulón is virágzó balázsjárás középkori diákjárásokból bontakozott ki. Föltűnő a balázsjárásnak keverék, magyar-latin szövegezése. Miután a játék legrégibb hazai emléke még a XVII. századból való, s ez is már régi szokásként emlegeti, bizonyosra vehető, hogy kialakításában és elterjesztésében a középkori clerici vagantes, vándor diákok igen nagy szerepet játszottak. E vidám kéregetés, rekordáció érdekes példája annak az európai néphagyományban nem szokatlan jelenségnek, amikor a magas egyházi műveltségnek játékos megnyilatkozásai népi jelleget kezdenek magukra ölteni. A legelső ismert magyarnyelvű balázsjárás a XVII. századból való. Egy régi, a gyöngyösi franciskánusok könyvtárában őrzött könyv védőlapján örökítették meg:
„Ma van Szent Balázsnak napja, / rígiktől nekünk szokás hagyva, / szegény diákoknak járni, / házanként kerölni, / asszonyokat csergetni. / Azért édes asszonyunk / ne légyen hozzád hiába járásunk, / kérjük érted Istent, / segélj sokszor diákokat. / Adjál egy kis szalonnát, / hadd tegyük rajta áldást, / ad az Isten érte mást, / adjatok hát szalonnát!”
A XVIII. század békésebb viszonyai között, az iskoláztatás lassú föllendülésével a hagyomány is újjászületik. Iskolamestereink érthető okoknál fogva a műveltebb Felső-Magyarországról származnak. Innen ered az említett gyanítás, hogy a szokás szlovák eredetű. Bolond dolog – írja (1711) az evangélikus Bárány György – „a mi magyaraink közt a tót mester uraimék által behozatott Balázsnapi ugrálás a szalonnás nyárs körül, amelyet ki nem nevetnek és improbálna az igaz keresztyének közt. De vagynak közöttünk több efféle gonosz szokások.”
„A koloni iskolás gyermekek – mondja a múlt század derekáról szóló Zobor vidéki tudósítás – sajátságosan ünneplik meg e napot, midőn mesterök meghagyásából, gondos felügyelők kíséretében, régi szokás szerént, minden házba különféle ugrándozás közt beköszöntenek, mikor is ünnepiesen fel vannak öltözködve, bokrétázva és szalagozva, s a szoba közepén egyik közölök letűzi a vas nyársat, ezt a többiek karikába veszik, s mint fürge méhecskék szende hangon egész szabatossággal éneklik a mesterök által betanított következő dalocskát:
„Szent Balázs napján / szabdságunk van, / hogy házanként járjunk / s énekeljük: / Omne dignum reverendum, campes. / Adjatok gyermekecskét, / hallja abéczécskét, / Omne dignum reverendum, laudes. / Adjatok leánykát, / söpörjön iskolát. / Adjatok egy ludat, / hogy mutasson utat iskolába. / Adjatok egy kakast, / hadd kaparjon garast papirosra.” 
És ekkor a szalonna darabokkal tűzött nyárs körül, melyet egyik közölök a padlás mestergerendájába szúr, körben tánczolnak. Majd egyik felemeli kezét s mutatva felkiált:
„Ekkorát! / Mert ha nekünk nem adtok, / fazékakba kárt valltok, / mind lehullnak a polcról, / és a tyúkok a pántról. / Ha nem akarja kendtek azt, / hogy kárt tegyünk, / nézze kendtek meg a padlást, / s hozzon kendtek le egy kolbászt.” 
Ennek végeztével a ház gazdasszonyától szalonnát, kolbászt, tojást, vagy nehány karajczárt kapnak ajándékba, s ekkor ismét bakugrások közt hagyják el a házat, s a nyert ajándékokat iskola mesteröknek adják át, ki házánál megvendégeli a neki szép hasznot csinált csürhéket. Innen neveztetnek aztán e gyermekek sok helyt Balás vitézeinek.” Talán Sümegen örökítették meg századunk legelején a legérettebb, leggazdagabb és legművészibb változatot
Népoktatásunk lassú bontakozásával és a tanítómesternek eleinte bizonytalan társadalmi és anyagi helyzetével könnyen megmagyarázhatjuk a balázsjárás fejlődésének azt az újabb, bizonyára csak a XVIII. században általánossá váló mozzanatát, hogy egyúttal a tanító számára való adománygyűjtést is szolgálta. Egyik-másik játékban a hajdani verbung hatása is fölcsillan, hiszen itt voltaképpen új deákokat toboroznak az iskola számára."
(Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)


Balázs neve napját már legrégibb kalendáriumaink is számon tartják. Népszerűségéről több középkori helynevünk: Szentbalázs, Zalaszentbalázs, továbbá Kassa, Szepeshely, Csíkszentlélek szárnyasoltárai tanúskodnak.

Szent Balázs oltára volt a győri, csanádi, veszprémi Székesegyháznak, a kassai Erzsébet-templomnak.

Balázs évszázadokon át népszerű keresztneveink közé tartozott, ami a szent püspök pártfogásába vetett jámbor bizalmat is mutatja. Családnévként is sok változatban él. A XX. században értelmiségünk körében ismét népszerűvé tette Babits Mihály és József Attila költeménye.
A Balázs-áldást a Jászságban „torkoskodás”, a Dunántúl egyes vidékein „toroknyomás”, Sükösdön „gudurázás”-nak nevezték. Szent Balázs püspököt ugyanis ősidőktől fogva úgy tiszteli a nép, mint a torokbajok csodálatos orvosát.
A „Legenda Aurea” nyomán tudhatjuk, hogy Balázs mentette meg egy özvegynek a fiát, aki halszálkát nyelt, és már fuldoklott. Az asszony a börtönbe jutott püspöknek hálából ételt vitt, és egy szál gyertyát. Erre a szent arra buzdította az asszonyt, hogy ezentúl évenként ajánljon föl az ő tiszteletére gyertyát. Ígérte, hogy majd mindig jól megy a dolga. Innen eredt tehát a gyertyának Balázs tiszteletére való felajánlása, amiből a XVI. század táján, templomi szentelmény lett. Az áldás szövege:
– Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól: az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.-
Az áldásnak sajátos népi fejleménye, hogy Apátfalván akiket a templomban megbalázsoltak, azoknak is megsimogatják a torkát, akik otthon maradtak, hogy nekik se fájjon. Honton a gyerekek nekivetkőzve, bent a szobában Balázs táncát járták.
Hercegszántón több színes összesodrott szálat kötnek a gyerekek nyakába, és a szentelt gyertya viaszával is megdörgölik torokgyík ellen.

Balázs püspök középkori népszerűségét mutatja, hogy az ünnepén szentelt víz (aqua Sancti Blasii) betegség és állatvész idején népszerű szentelmény volt.

Hazai fejlemény a Balázs-napi almaszentelés. Zalabaksán e szentelt almával a torokfájóst meg szokták füstölni, Parádon a szentelt almának héját parázsra vetik, és füstjét torokfájáskor belélegzik. A „balázsalma” kedvelt szentelmény Mezőkövesden, Bélapátfalván is, ahol a család tagjainak, de a jószágnak is jut belőle.
Városmiskén bort szenteltek tiszteletére, hogy a „jánosbor” mellett „balázsbort” is fogyaszthassanak népies szentelményként. Ez a szokás nyilvánvalóan a középkori magyar liturgia hatására a horvátoknál máig is él.

Szent Balázst régebben az állatok patrónusául is tisztelték. Legendája szerint egy asszony egyetlen malacát elragadó farkast a szent kényszeríttette zsákmánya visszaadására. De Balázs parancsolt az ég madarainak is: Algyő öreg szőlősgazdái szőlejük négy sarkából egy-egy vesszőt szoktak metszeni Szent Balázs napjának hajnalán, majd a négy szál vesszővel a birtokot körbejárták. Úgy vélték, hogy ezzel a szent megvédi termésüket a madaraktól. Valószínű, hogy a Balázshoz és a madarakhoz fűződő mára igen elszigetelődött képzetkör még a kora középkorból való, és megelőzi a ferencesek természetkultuszát.
A legelső ismert magyarnyelvű Balázs-járás a XVII. századból való. A gyöngyösi ferencesek könyvtárában őrzött régi könyv védőlapján örökítették meg:

Ma van Szent Balázs napja,
rígiektől nekünk szokást hagyva.
Szegény diákoknak járni
Házanként kerölni,
Asszonyokat csergetni.

Ezért édes asszonyunk,
Ne légyen hozzád hiába járásunk.
Kérjük értünk Istenünket.
Segélj sokszor diákokat.

Adjál egy kis szalonnát,
Hadd tegyünk rajta áldást,
Ad az Isten érte mást.
Adjatok szalonnát...

Forrás: Bálint Sándor;Népünk jeles ünnepei, Néprajzi Lexikon
Polgár Info

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.