Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - Február 2.

2014.02.02

 

gyertyaszentelo-nagyboldogasszony.jpg
Kép alkotója:
 Gyertyaszentelő Boldogasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka 

 

A katolikus falvakban e napon szoktak gyertyát szentelni.
Eredeti elnevezése Tűzszentelő Boldogasszony volt, mely azt fejezte ki, hogy ébred a Belső Tűz a természetben. Ébred a föld, ébrednek a fák, újra elindulnak a télen leállt energiaáramlások. A felébredés napja ez. 

Közismert időjárásjósló nap, ugyanis úgy tartották, ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, visszabújik és még negyven napig tart a hideg, ha viszont csípős hideget talál, akkor a tél hamar véget ér.
Forrás: Naturland Egészség Magazin, Duna-Part, Bio Info

 

 

 

GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉN,
3 évvel ezelőtt kaptam ezt az üzenetet, melynek aktualitása semmit se változott:

Kedveseim! Kérlek benneteket hívásomra ismételten figyeljetek!
A világ útvesztőiben sokan nem látjátok meg a helyes utat,- eltéve
lyedtek.
A bennetek élő fény elsötétül és a sötétségnek adtok helyet.
Tiszta szívvel és imával töltekezzetek, így világosíthatjátok meg lelketeket.
Ekkor Szent István Országa Új Rendet ír. Szellemileg túl lép önmagán,- a láncok, a béklyók a porba hullnak. Engeszteljetek, engeszteljetek,- imára kulcsoljátok kezeiteket! Ne a megosztottságot, a haragot tápláljátok, írjatok Új Kezdeteket!
E nép megtérése érdekében különös kegyelmet eszközölök Mennyei Atyánknál. Szeressétek egymást, csak így űzhetitek ki Országotokból a gonoszt.


Egy kis szünetet tartott és folytatta.

- Mennyei Édesanyátokat végtelen szomorúsággal tölti el mikor látja a szívekben a gyűlöletet, a kapzsiságot, mindazokat a tulajdonságokat ami sötétséget teremt.
Önmagatok emberi valóját sötétítitek el ez által, s e sötétségben a Fény nem terem.
Csak összefogással, egymás felé segítő jobb nyújtásával alkothattok Új Nemzetet, amely igazságot teremt.
Szerető szívemmel felétek fordulok, kérlek benneteket,- imádkozzatok egymásért, a magyar Nemzet felszabadulásáért!
A magyar az ima által emeltetik mennyei magasságba.
E nép még kemény próbák elé néz, de az ősi Rendbe visszatér.
Kérlek fogadjátok el hívásomat,- áldottak legyetek, a Béke legyen veletek.
A Magyarok Királynéja


Ezután kérte, hogy írjam le a következő imát:

Atyám hallgasd meg imám, mely Hozzád száll.
Imát mondok e Nép megtérése érdekében.
- Uram kérünk, világosítsd meg lelkünk mélységeit.
Adj békét, nyugalmat háborgó lelkünknek, hogy tisztán hallhassuk mi a Te akaratod.
Tisztán láthassuk, mikor mit kell cselekednünk.
Védelmezz minket a gonosz hatalmától és befolyásoltságától.
Adj kegyelmet Népünknek, lehetőséget az Új kezdéséhez.
Engedd, hogy tisztán lássuk azt az utat, amelyet bekívánsz járatni velünk.
Védelmezz minket, óvjál minket, tartsd meg Magyar Nemzetedet!
Áldassék az ÚR, az Örökkévaló!
Ámen.

Teljes írásom és a képek ezen az oldalamon megtalálható:
http://lendvaykati.gportal.hu/gindex.php?pg=33877984

 

 

Gyertyaszentelő napi hiedelmek. 

Ha szépen sütött a nap, hosszú télre kellett még számítani – a mondóka szerint: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az ízíket vedd elő!
((ti. a silány minőségű takarmányra is szükség lesz) ” (Bihar m.). Utóbb mókásan ehhez a megfigyeléshez a medvét is hozzávették, ami ha téli álmából fölkelve látja saját árnyékát, visszavackolja magát, mert még nem jön a tavasz. Általánosan igaz e nap jövendöléseire, hogy az aktuális időjárással éppen ellenkező tavaszra, termésre stb. jósoltak.
A Dráva mentén az ekkor szentelt gyertyával kimentek a földre, s úgy tartották, hogy ha a gyertyát le tudják szúrni, a fagy is visszafog még.
A Bácskában a termésre is következtettek: ha fagyott, jó termés volt kilátásba; s minél hosszabb jégcsapok lógtak az ereszről, annál hosszabb kukoricacsövek ígérkeztek.

 

"Kevés olyan katolikus paraszthajlék akad, ahol manapság is még ne volna szentelt gyertya. Régebben a sublót vagy láda fiában tartották, vagy felöltöztetve, szalaggal átkötve a falra akasztották. Főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette. … Ezt gyújtották meg a vízkereszti házszentelésnél, továbbá ha beteg családtaghoz a pap a Szentséget kihozta.
A szegedi táj idősebb népe úgy tartja, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárokat, hogy méheik bőségesen mézeljenek. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve, a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre szoktak tenni, hogy mindig békesség legyen a háznál. Megveregetik vele a gyümölcsfákat is, hogy szépen teremjenek.
A régi szegedi öregek különösen foganatosnak tartották a hétszer szentelt, továbbá a kilencedös, azaz kilenced, novena alkalmával, esetleg kilenc kedden meggyújtott gyertya gonoszűző erejét.
A majsai földre vándorolt szegedi parasztnép szerint a világ végén három napig sötétség lesz, csak a hétszer szentelt gyertya fényeskedik majd. Hasonlóképpen vélekedik a zempléni Hercegkút német, Bátya délszláv eredetű népe is. Ilyen gyertyát szoktak égetni Dombrádon a ravatalon fekvő halott mellett.
Göcsejben a dagadt, felpuffadt gyomrú beteg számára a szentelt gyertyából egy égő darabot levágnak, és azt köldökére téve, üvegpohárral leborítják. Az ekként kialvó gyertyavilág hitük szerint kiszívja a betegséget. Némelyek torokfájás ellen nyelnek le belőle egy darabot. Baján a szentelt gyertyatekercs szintén torokfájás orvossága.
Ez a hiedelem valószínűleg a következő napi balázsáldással keveredett.
Csornán a régi öregek a faggyúból készült mécsesbe egy darabka szentelt gyertyát is beleolvasztottak, hogy amikor régebben még az istállóban világítottak vele, tűz ne támadjon. A piricsei görögkatolikus gazdasszony tehén ellésekor égő szenteltgyertyát visz az istállóba.
Tápén az új ház fundamentumába nagyboldogasszonyi füvet, szentelt gyertyát raknak, sót szórnak. A gyertyát régi szegediek az épülő házba falazták. Kelebián valamikor olyan gyertyát is szenteltettek, amelynek oldalába az apostolokat jelképező tizenkét viaszkorona volt szúrva. Otthon a szoba falára került. A hagyomány nyilván bunyevác eredetű.

hungarotheka.hu/hiedelmek/tel/81-gyertyaszentelo-boldogasszony.html 

 

 6104d5f8a9017ea79306a3ddd721a659.jpg

 

  Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ezen a napon szentelik a gyertyát, melynek a keresztény ember életében, ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van

 Európában a gyertyaszentelés szokása a XII. század folyamán terjedt el. A szentelt gyertya Krisztust jelképezi. Az újszülött mellett a keresztelésig gyertyát égettek, de szintén a betegek illetve a halott mellett is.

Nagyobb ünnepeken, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtották meg. A gazdák úgy tartották, hogy vihar alkalmával is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést.

Ismert időjárásjóslás kötődik ehhez a naphoz. Ha süt a nap, a medve előjőve barlangjából meglátja az árnyékát, ezért visszamegy, és még hosszú lesz a tél. Ha viszont rossz idő van, nem tart már sokáig a hideg.

Weöres Sándor: A medve töprengése

Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!
 

Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.

 www.infotatabanya.hu/hir_olvas/permalink:-februar-2-gyertyaszentelo-2014-02-02-000000/

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.